Új könyv – új korosztály

A lepedőn túl
kérdések és válaszok a zsidóságról – tabuk nélkül

A lepedőn túl című könyvben tizenévesek őszinte kérdéseire igyekeztünk válaszokat adni a pluralizmus szellemében. Válaszainkból kitűnik, hogy szerintünk a zsidóságban nem létezik semmire egyetlen helyes válasz. Mindig annyi válasz van, ahány embert megkérdezünk és mindenki maga döntheti el, melyik nézet áll hozzá a legközelebb. Olvasóinkat arra bíztatjuk, ne mások zsidóságának akarjanak megfelelni, merjenek kérdezni, és keressék a számukra elfogadható válaszokat, vagy fogalmazzanak meg újakat!
Ajánlott korosztály: 12-120

A Weinberger Judaica üzletben hanuka gyertyával akciós! (Kazinczy u. 29-31)
Pozsonyi Pagony (Pozsonyi út 26.)
Online rendelhetőPagony Webshop

 

A Lepedőn túl


RÓLUNK ÍRTÁK

“Mi, egy tinédzser szülei, már ki is olvastuk. Elképesztően szórakoztató és érdekes! Szuper lenne, ha nem csak zsidók olvasnák! Egy csomó tévhit tisztázódhatna számukra is.” 

“… mi már kint “felejtettük” a konyhaasztalon a példányt, amit a párom hazahozott és a 12 éves fiam már a felét elolvasta, nagyon tetszik neki.
Gratula, abszolút hiánypótló és nekem szülőnek is segít a rengeteg kérdés kapcsán kezdődő beszélgetésekben. Mert kérdésből aztán sosem fogynak ki. :)”

“Kevesen vannak, akik olyan sokat tesznek a pluralista zsidó közösségért, mint Bán Linda és Verő Tomi. Teszik mindezt zsinagógai háttérrel a Frankelen innen és túl. Legújabb, lauderesekkel közös vállalkozásuk a legszebb hanukai és karácsonyi ajándék számomra és számunkra, mert egy nagyon jó könyv született. A kamaszok zsidósággal kapcsolatos leplezetlenül őszinte kérdéseit feszegeti, olyan „lauderes, zsidós” válaszokat adva, melyeket olvasva elmondható, a szerzők értik és érzik ezt a korosztályt. A kérdések feltevői részben lauderesek, a könyv előkészítését lauderes kollégák segítették, az illusztrátorok teljes egészében lauderesek, a kérdésekre a válaszokat Linda, Tomi és Balázs Gábor adta meg.

A vallásról és eredetről, a zsidók sokféleségéről, a szerelemről, az identitásról, Isten létéről és nemlétéről, hitről, hagyományról, törvényekről, az antiszemitizmusról, Izrael államáról szól a több mint száz kérdés, s a rájuk született válasz, árnyalt okossággal, világra nyitott kultúrával, s nem utolsó sorban a ránk olyannyira jellemző öniróniával.

A könyv gyönyörű, modern a kinézetében, szenzációs a tartalmában. Igazi telitalálat, zsidó könyv a legjobb, legpozitívabb értelemben. Remélem, sokan olvassátok majd és sok nem zsidó is el fogja olvasni!”

Horányi Gábor

http://www.mazsihisz.hu/2017/12/05/minden,-amit-egy-kamasz-tudni-akar-a-zsidokrol,-de-nem-meri-megkerdezni–ban-linda-uj-konyve-11206.html

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/uj-konyv-uj-korosztaly/

Magyar zsidóság története

A magyar zsidóság története

Ahhoz, hogy megértsük és választ kapjunk a napjainkban felmerülő zsidósággal és zsidó identitással kapcsolatos kérdésekre, nagyon fontos, hogy ismertjük a magyar zsidóság történetét. A 18. és  19. század történelni eseményei megválaszt adnak a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.
A Haver Alapítvány nagyon érthetően és vázlatosan bemutatja mindezt 1895-től ezen az oldalon. Érdemes elovasni, átgondolni:

Magyar zsidóság története (1895-től)

 

 

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/magyar-zsidosag-tortenete/

Ros Hásáná és Jom kipur

Ros Hásáná és Jom kipurRos Hásáná és Jom kipur

Ros Hásáná és Jom kipur összekapcsolódik, és a köztük eltelő tíz napot szokták a „megtérés tíz napjá”-nak, „bűnbánó napok”-nak, vagy „a félelemmel teli napok”-nak nevezni. Mint az elnevezésből ezt sejteni lehet, ez az időszak nem a vidámság, a pihenés, a nyaralás, hanem az önvizsgálat és az önkritika intenzív időszaka a zsidó hagyomány szellemében élőknek. Fontos tudni, hogy ezek a napok, és különösképpen ros hásáná két, illetve jom kipur egy napja nemcsak a vallásos zsidók számára jelentősek, a pesti szlengben használt „háromnapos zsidó” kifejezés például arra utal, hogy sok nem vallásos zsidó is elmegy a zsinagógába ezen a három napon és ezzel juttatja kifejezésre a tiszteletét a hagyomány iránt, illetve a zsidó néppel vállalt szolidaritását.

E három nap tehát igazi közösségi esemény, amelyeknek mind a „programja”, mind a szellemisége nemcsak a vallási előírásokat betartó zsidók, hanem a közösség egésze számára fontosak. Egy vallásos és egy ateista számára egyformán jelentőségteljes lehet a gondolat, hogy ezeket a napokat az önvizsgálatnak szenteli, megpróbálja értékelni az egész éves cselekedeteit, emberi kapcsolatait, hibáit és erényeit – azaz megpróbál az önreflexión keresztül jobb emberré válni.

Ros hásánákor a zsinagógákban egy általában kos szarvból kürtöt fújnak meg (ezt nevezik sofárnak), amellyel szimbolikusan felébresztik álmukból az egész évben szunnyadókat, arra ösztönözve őket, hogy a következő évben váljanak jobb emberré, és az évnek legalább ezeket a napjait szenteljék az önvizsgálatnak és az önértékelésnek, elgondolkodva életük értelméről.

Jom kipurkor szigorú előírások vonatkoznak minden zsidóra; az összes szombati munkatilalom érvényben van, ráadásul – mivel jom kipur, mint minden más zsidó ünnep estétől estig tart – napnyugtától a következő napon a teljes besötétedésig tilos enni és inni. (Noha Izraelben például csak a lakosság mintegy 20 százaléka vallja magát vallásosnak, de jom kipurkor mégis a zsidók kb. 70 százaléka böjtöl, talán azért mert ezt a szokást az önvizsgálat és az önbírálat hasznos segítőeszközének tartják.) A jom kipuri imarend öt különösen hosszú imát tartalmaz, így egy vallásos zsidó szinte az egész napot a zsinagógában tölti. A böjt, a tilalmak, az ima mind csak eszközök a cél érdekében, amely egy belső, intellektuális-lelki változás: a megtérés, az önjobbítás. Ezen a napon éppen ezért a zsidó közösség hagyományos szokásait tisztelő, de nem vallásos zsidók vagy a zsidó közösséghez kötődő nem zsidók sem szoktak vidám programokat és étkezéseket szervezni, nehogy megbántsák mások érzékenységét.

A zsidó közösségben az évnek ebben az időszakában szoktak jó és édes évet (héberül: sáná tová umetuká) és jó beíratást és bepecsételést (héberül: ktivá és chátimá tová) kívánni egymásnak, utalva arra, hogy a hagyomány szerint ez az az időszak, amikor minden teremtmény cselekedetei megítéltetnek, és amikor mindannyiunk sorsa megpecsételődik az elkövetkezendő esztendőre.

NAGYÜNNEPEK FILMEKBEN

https://www.youtube.com/watch?v=n569TSHr55g

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/ros-hasana-es-jom-kipur/

Szukot, a sátorosünnep

Szukot, a sátorosünnepBBYO Hungary

Szukot ünnepe különösen jól példázza a zsidó időszámítás relativitását.

Az ünnep története

A szukot héber szó sátrakat jelent, ezért szokták magyarul „sátoros ünnep”-nek nevezni. A bibliai korban (kb. i.e. 13.sz – i.e. 4. sz.) elsősorban mezőgazdasági ünnep volt, és a nyár végi, őszi szüret időszakára esett, a földművesek ilyenkor adtak hálát Istennek a termésért. Szukot egyike – pészáchal és sávuottal együtt – a három zarándokünnepnek, amikor a Szentély idején minden család képviselője Jeruzsálembe vitte az ajándékát az Örökkévaló tiszteletére. A rabbinikus korszakban (kb. i.e. 3. sz. – i.sz. 6. sz.), amikorra a zsidó nép jelentős része már Izrael országán kívül, a babilóniai, az alexandriai és az egyéb diaszpórákban élt az ünnep népi, közösségi aspektusa vált hangsúlyosabbá. Ekkor már inkább azt emelték ki, hogy Izrael népe a pusztai vándorlás, azaz a népé formálódás időszakában sátrakban lakott.

Az időszámítás relativitása

Az időszámítás relativitását reményeink szerint jól példázza a következő mondat: szukot egy olyan hét napos ünnep, amely valójában nyolc napos, de a diaszpórában kilenc napig tart. Ez hogy lehetséges?! A Tóra a következőképpen határozza meg az ünnepet: „a hetedik hónap tizenötödik napjától kezdve is, amikor begyűjtitek a föld termését, hét napon át ünnepeljétek az Örökkévaló ünnepét. Az első napon is legyen pihenőnap, és a nyolcadik napon is legyen pihenőnap.” (3Mózes 23:39) Már az eredeti meghatározásból sem világos, hogy a szukot első napjától számított nyolcadik nap – melynek neve is kétértelmű – smini áceret, azaz „nyolcadik záróünnep”, szukot része-e, vagy pedig önálló ünnep. Magyarországon (és a diaszpórában mindenhol) az Izraelben csak egy napos zarándokünnepek két napig tartanak (ennek okát azonban nem most fogjuk leírni), így smini áceret is megduplázódott, és ennek az ünnepnek a második napja lett – az oly népszerű – szimchát tóra, azaz a Tóra örömünnepe. (Ezt ne keverjük a Tóraadás ünnepével, amely a nyár eleji sávuot!)

Ünnepi szokások

Szukot két legfontosabb szokása az ünnepi csokor kézbevétele, illetve a sátorban „lakás” (étkezni és aludni szoktak ott). Szukot első két napja, illetve smini áceret  és szimchát tóra főünnepnek számítanak, azaz majdnem minden szombati tilalom érvényben van, tehát vallásos vagy hagyományőrző zsidók ilyenkor nem utaznak és nem használnak elektromossággal működtetett gépeket, így telefont, számítógépet sem. Szukot többi napján, az úgy nevezett félünnepi napokon ezek a tilalmak nem érvényesek, ilyenkor lehet – és szoktak is – kirándulásokat, vidám közösségi programokat szervezni.

Ünnepi köszönés

Egész szukot alatt lehet egymásnak chág száméách-ot, azaz örömteli ünnepet kívánni (az askenázi (kelet és közép-európai zsidó) szokás szerint git jámtev-et mondanak), és a hagyományokban igazán jártasak félünnepen  moádim lászimchá-t (askenázi szokás szerint: a gitten mojéd) szoktak kívánni.

(Balázs Gábor összefoglalója)

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/szukot-a-satorosunnep/

Lág Báomer

 

 

2015. május 6-án szerdán este 18:30-tól Lág Báomer party lesz a Lauder Iskola kertében. Sok programmal várunk mindne korosztályt!

Lág Báomer az Omer számlálásának 33. napja, melyet pészáh eslős napján kezdünk el számolni és Sávuot ünnepéig tart.

Ez 7 hét, vagyis 49 nap, az 50. nap Sávuot, a Tóra adás ünnepe.

Lág Báomerkor szokás tüzet gyújtani és BBQ sütést tartani.

Lág báomer Verő Tamás rabbi

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/lag-baomer/

Zsidongó selfie fotó pályázat

Zsidongó selfie fotó pályázat

085b1f205646a7d35709b0bf25e0bdd3Téma: Zsidóság és Én

Sziasztok!

Új Zsidongó könyvünkhöz selfie fotó pályázatot hirdetünk.

Olyan selfie-ket várunk tőletek, melyeken valamilyen módon megjelenik az, mit jelent neked Budapesten zsidóként élni.

Hol jelenik meg az életedben a zsidóság?

Pl: Iskola. Zsinagóga. Család. Barátok. Osztály. Tábor. Utca. Épület. Tárgy. Ünnep. Hangulat …

Készíts előtte/vele egy selfie-t, írd le egy-két mondatban, hogy miért választottad ezt a helyet, személyt, ünnepet..stb.

Ha van profibb fényképezőgéped, készíthetsz képeket a “Zsidóság és Budapest” témakörben is – selfie nélkül. De azért küldjél magadról is egy képet!

A nyertesek és képeik bekerülnek az új Zsidongó könyvbe, és kapnak ajándékba egy teljes Zsidongó könyvsorozatot (11 könyv).

Beküldési határidő: 2015. május 5. (bocsi, sietni kell).

Email: info@hillel.hu

Ha túl nagy a képek mérete, írjál nekünk és megoldjuk dropbox vagy fájl küldő segítségével.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/zsidongo-selfie-foto-palyazat/

Make your own Haggadah!

 

 

Készíts magadnak Hagadát!

www.haggadot.com

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/make-your-own-haggadah/

Széder este

széder este Verő Tamás rabbi

seder balint

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/szeder-este/

Micve Nap – 2014.11.16.

Micve Nap – 2014Micve nap.11.16.

A Frankel Zsinagóga bár / bát micvá felkészítő Talmud Tórája idén csatlakozott a Nemzetközi Micve Naphoz!

http://www.mitzvahday.org.uk/

 

2014. november 16-án együtt fogunk egy jócselekedetet tenni a zsidó közösségen belül és kívül.
Fontos, hogy olyan micvét tegyél, ami valamilyen okból közel áll hozzád, ezért több lehetőség közül választhattok.

Hamarosan véglegesítjük a programban részvevő intézmények listáját!

Addig is tedd magad szabaddá erre a napra és csatlakozz hozzánk!

Regisztráció: info@hillel.hu címen!

 

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/micve-nap-2014-11-16/

Zsidók a világban

zsidó világZsidók a világban

Néha hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az általunk ismert zsidó közösségekre, mintha azok alkotnák a zsdóság “legfontosabb” részét. EBben a bejegyzésben olyan közösségekről szeretnék említést tenni, akiknek nem hogy szokásaikról, de még létezésükről is alig hallunk / tudunk.

 


 

HALLOTTÁL MÁR A KAUKÁZUSI ZSIDÓKRÓL?

hegyi zsidók vagy kelet-kaukázusi zsidók, bikek (önelnevezésük жугьур / zsugur, джуhур / dzsuhur, a. m. ’zsidók’) Azerbajdzsán északi területein, QubaGanja és Bakı környékén, valamintOroszország, azon belül a Krasznodari kerület déli részén, a Dagesztáni Köztársaságban, a Kubánfolyása mentén, valamint a dagesztáni fővárosban, Mahacskalában élő zsidó népcsoport. Szokás őket kaukázusi zsidók néven is emlegetni, ám ez a megnevezés nem egészen helytálló, tekintve, hogy a Kaukázusban más zsidó közösségek is élnek (grúziai zsidókaskenázi zsidók). Számuk 1989-ben Azerbajdzsánban 24 ezerre, Dagesztánban 7 ezerre volt tehető, további, a Kaukázus vidékéről elszármazott 70 ezer hegyi zsidó él Izraelben (1998).[1] Más források szerint 11 300 hegyi zsidó él Oroszországban (ebből 3600 Dagesztánban, 3200 a Kabard-Balkár Köztársaságban, 2600 Csecsen-és Ingusföldön), 5500 pedig Azerbajdzsánban.[2] 

Itt olvashatsz róluk többet


ÍGY ÉNEKLIK AZ UGANDAI ZSIDÓK A “LEHÁ DODI” CÍMŰ SÁBÁTI IMÁT:


 

 

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/zsidok-vilagban/