Szukot, a sátorosünnep

Szukot, a sátorosünnepBBYO Hungary

Szukot ünnepe különösen jól példázza a zsidó időszámítás relativitását.

Az ünnep története

A szukot héber szó sátrakat jelent, ezért szokták magyarul „sátoros ünnep”-nek nevezni. A bibliai korban (kb. i.e. 13.sz – i.e. 4. sz.) elsősorban mezőgazdasági ünnep volt, és a nyár végi, őszi szüret időszakára esett, a földművesek ilyenkor adtak hálát Istennek a termésért. Szukot egyike – pészáchal és sávuottal együtt – a három zarándokünnepnek, amikor a Szentély idején minden család képviselője Jeruzsálembe vitte az ajándékát az Örökkévaló tiszteletére. A rabbinikus korszakban (kb. i.e. 3. sz. – i.sz. 6. sz.), amikorra a zsidó nép jelentős része már Izrael országán kívül, a babilóniai, az alexandriai és az egyéb diaszpórákban élt az ünnep népi, közösségi aspektusa vált hangsúlyosabbá. Ekkor már inkább azt emelték ki, hogy Izrael népe a pusztai vándorlás, azaz a népé formálódás időszakában sátrakban lakott.

Az időszámítás relativitása

Az időszámítás relativitását reményeink szerint jól példázza a következő mondat: szukot egy olyan hét napos ünnep, amely valójában nyolc napos, de a diaszpórában kilenc napig tart. Ez hogy lehetséges?! A Tóra a következőképpen határozza meg az ünnepet: „a hetedik hónap tizenötödik napjától kezdve is, amikor begyűjtitek a föld termését, hét napon át ünnepeljétek az Örökkévaló ünnepét. Az első napon is legyen pihenőnap, és a nyolcadik napon is legyen pihenőnap.” (3Mózes 23:39) Már az eredeti meghatározásból sem világos, hogy a szukot első napjától számított nyolcadik nap – melynek neve is kétértelmű – smini áceret, azaz „nyolcadik záróünnep”, szukot része-e, vagy pedig önálló ünnep. Magyarországon (és a diaszpórában mindenhol) az Izraelben csak egy napos zarándokünnepek két napig tartanak (ennek okát azonban nem most fogjuk leírni), így smini áceret is megduplázódott, és ennek az ünnepnek a második napja lett – az oly népszerű – szimchát tóra, azaz a Tóra örömünnepe. (Ezt ne keverjük a Tóraadás ünnepével, amely a nyár eleji sávuot!)

Ünnepi szokások

Szukot két legfontosabb szokása az ünnepi csokor kézbevétele, illetve a sátorban „lakás” (étkezni és aludni szoktak ott). Szukot első két napja, illetve smini áceret  és szimchát tóra főünnepnek számítanak, azaz majdnem minden szombati tilalom érvényben van, tehát vallásos vagy hagyományőrző zsidók ilyenkor nem utaznak és nem használnak elektromossággal működtetett gépeket, így telefont, számítógépet sem. Szukot többi napján, az úgy nevezett félünnepi napokon ezek a tilalmak nem érvényesek, ilyenkor lehet – és szoktak is – kirándulásokat, vidám közösségi programokat szervezni.

Ünnepi köszönés

Egész szukot alatt lehet egymásnak chág száméách-ot, azaz örömteli ünnepet kívánni (az askenázi (kelet és közép-európai zsidó) szokás szerint git jámtev-et mondanak), és a hagyományokban igazán jártasak félünnepen  moádim lászimchá-t (askenázi szokás szerint: a gitten mojéd) szoktak kívánni.

(Balázs Gábor összefoglalója)

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/szukot-a-satorosunnep/