Ros Hásáná és Jom kipur

Ros Hásáná és Jom kipurRos Hásáná és Jom kipur

Ros Hásáná és Jom kipur összekapcsolódik, és a köztük eltelő tíz napot szokták a „megtérés tíz napjá”-nak, „bűnbánó napok”-nak, vagy „a félelemmel teli napok”-nak nevezni. Mint az elnevezésből ezt sejteni lehet, ez az időszak nem a vidámság, a pihenés, a nyaralás, hanem az önvizsgálat és az önkritika intenzív időszaka a zsidó hagyomány szellemében élőknek. Fontos tudni, hogy ezek a napok, és különösképpen ros hásáná két, illetve jom kipur egy napja nemcsak a vallásos zsidók számára jelentősek, a pesti szlengben használt „háromnapos zsidó” kifejezés például arra utal, hogy sok nem vallásos zsidó is elmegy a zsinagógába ezen a három napon és ezzel juttatja kifejezésre a tiszteletét a hagyomány iránt, illetve a zsidó néppel vállalt szolidaritását.

E három nap tehát igazi közösségi esemény, amelyeknek mind a „programja”, mind a szellemisége nemcsak a vallási előírásokat betartó zsidók, hanem a közösség egésze számára fontosak. Egy vallásos és egy ateista számára egyformán jelentőségteljes lehet a gondolat, hogy ezeket a napokat az önvizsgálatnak szenteli, megpróbálja értékelni az egész éves cselekedeteit, emberi kapcsolatait, hibáit és erényeit – azaz megpróbál az önreflexión keresztül jobb emberré válni.

Ros hásánákor a zsinagógákban egy általában kos szarvból kürtöt fújnak meg (ezt nevezik sofárnak), amellyel szimbolikusan felébresztik álmukból az egész évben szunnyadókat, arra ösztönözve őket, hogy a következő évben váljanak jobb emberré, és az évnek legalább ezeket a napjait szenteljék az önvizsgálatnak és az önértékelésnek, elgondolkodva életük értelméről.

Jom kipurkor szigorú előírások vonatkoznak minden zsidóra; az összes szombati munkatilalom érvényben van, ráadásul – mivel jom kipur, mint minden más zsidó ünnep estétől estig tart – napnyugtától a következő napon a teljes besötétedésig tilos enni és inni. (Noha Izraelben például csak a lakosság mintegy 20 százaléka vallja magát vallásosnak, de jom kipurkor mégis a zsidók kb. 70 százaléka böjtöl, talán azért mert ezt a szokást az önvizsgálat és az önbírálat hasznos segítőeszközének tartják.) A jom kipuri imarend öt különösen hosszú imát tartalmaz, így egy vallásos zsidó szinte az egész napot a zsinagógában tölti. A böjt, a tilalmak, az ima mind csak eszközök a cél érdekében, amely egy belső, intellektuális-lelki változás: a megtérés, az önjobbítás. Ezen a napon éppen ezért a zsidó közösség hagyományos szokásait tisztelő, de nem vallásos zsidók vagy a zsidó közösséghez kötődő nem zsidók sem szoktak vidám programokat és étkezéseket szervezni, nehogy megbántsák mások érzékenységét.

A zsidó közösségben az évnek ebben az időszakában szoktak jó és édes évet (héberül: sáná tová umetuká) és jó beíratást és bepecsételést (héberül: ktivá és chátimá tová) kívánni egymásnak, utalva arra, hogy a hagyomány szerint ez az az időszak, amikor minden teremtmény cselekedetei megítéltetnek, és amikor mindannyiunk sorsa megpecsételődik az elkövetkezendő esztendőre.

NAGYÜNNEPEK FILMEKBEN

https://www.youtube.com/watch?v=n569TSHr55g

Az adott cikk linkje: http://zsidongo.hu/hu/ros-hasana-es-jom-kipur/